Gyakran előfordul, hogy szükségünk lesz arra, hogy bizonyos éleket megtartsunk modellezés közben, amiket a sima Smooth feloszt, tönkretesz. Ha ezt el akarjuk kerülni, meg akarjuk tartani az élek pozícióját és nem szeretnénk, ha ott is kerekítene Smooth-oláskor a program, Hard Edge-eket kell alkalmaznunk. Ezeket a smooth csak hosszában fogja felosztani, szegmentálni fogja őket, de az általuk határolt lapok (face-ek) által bezárt szög változatlan fog maradni. Hard Edge-eket létrehozhatunk automatikusan (Auto-Smooth), vagy manuálisan is.
Előbb az Auto-smooth lehetőségeit (amiből nincs éppen sok) mutatom be, majd rátérek arra, miért is lehet jobb manuálisan beállítani a Hard Edge-eket. A kiindulási modell ITT ismét letölthető.
Az Auto-smooth a teljes modellünk kijelölése után (body select) a jobb egérgomb lenyomására megjelenő menüből érhető el. A mellette lévő kis négyzetre kattintva válik elérhetővé a beállítása, amiben mindösszesen egy szöget adhatunk meg.
A szög jelöli azt a minimumot, aminél a Hard Edge-eket az auto-smooth automatikusan létrehozza. Ha két él (vagy lap) ettől kisebb szöget zár be egymássla, akkor ott nem jönnek létre Hard Edge-ek. A bezárt szöget a bal felső sarokban olvashatjuk le.
A probléma ezzel mindösszesen annyi, hogy nem az összes élnél végzi el a műveletet, ahol nekünk erre szükségünk van, egy Smooth-olás után a gyertyánk kihasasodik. Alapvetően ezzel nincs probléma, de én nem ezt a végeredményt szeretném elérni. Ehhez pedig (ha nem állítottuk be a szöget előre megfelelően - jelenleg szándékosan), akkor manuálisan kell a Hard Edge-eket kijelölni és beállítani.
Jelöljük ki az alábbi képen látható éleket (elegendő egyet közülük, majd az L billentyűt lenyomva, vagy a menüből a Select/Edge loop lehetőséget választva a többit is ki tudjuk jelölni körbe - hasznos, éljetek vele!), amiket én már kijelöltem.
Ha ezzel megvagyunk, a jobb kattintásra megnyíló menüből a hardness lehetőséget válasszuk ki. Ez megnyit egy újabb menüt, amiben a Soft és Hard közül választhatunk.
Ekkor, akár csak az Auto-smooth-ot használva, a kijelölt élek narancssárgára változnak. Ezután bátran elvégezhetünk egy Smooth-ot, a Hard edge-eket nem fogja figyelembe venni, de minden mást simítani fog.
Nem rossz, de nekem nem tetszik (igen, ismét szándékos a rontás). A felső élt talán felesleges Hard Edge-nek jelölni. Ugye normális ember nem smooth-ol egyből, érdemes a shift+tab-ot használni (ez ugyanezzel a billentyűkombinációval visszavonható, nem végleges, ha rám hallgattok végső smooth előtt mindig ezt használjátok). Ahhoz, hogy ne kelljen újra elvégezni a Hard Edge-ek létrehozását (ami most még nem probléma, de bonyolultabb modellnél az lehet), egyszerűen vissza is állíthatjuk a Hard Edge-eket, hogy ott ne végezze el a smooth-ot.
Jelöljük ki a fent látható éleket, majd a jobb egérgombra nyíló menüből a Hardness-en belül ezúttal a Soft-ot válasszuk. Láthatjuk, hogy most már nem lesz narancssárga a kijelölt él, így Smooth-olás után ismét simítani fog.
Mint látható, ezzel a módszerrel sokkal kevesebb polygonból lehet szépen simított tárgyakat létrehozni, nincs szükség élek duplázására, a Hard Edge-ek remekül funkcionálnak, kevesebb munkával járnak, viszont használatuk némi odafigyelést is igényel az egyszerű, élduplázós módszerrel szemben.
Az elkészült modellt ITT letölthetitek, de a kiindulási modell után nem hiszem, hogy bárkinek nehézségbe fog ütközni az idáig való eljutás! ;)